Dani!

Köszönöm, hogy megosztod velünk a véleményedet.

De az első sorban lévő dicséreted rólam kicsit túlzó, de jól esik.

:-)))

 

"......Üdvözlöm!

Levelem célja nem több mint hogy kifejezzem elismerésem,tiszteletem Ön,mint kiváló szakmabeli,és mint kitűnő blogiró előtt.
A minap olvastam,találtam rá a blogra ami nagyon tetszett.Sajnos én is(biztosan mint rajtunk kivűl még sokan) úgy vettem észre hogy a vendéglátás mint szakma,mint életstilus kegyvesztve a sok "kaptamegyéttermetazapóstól" főnökök miatt a porban hever.
Remélem,nem untatja ha irok magamról pár sort.Tizenéves korom óta tudom hogy szakács akarok lenni.12 éves voltam mikor reggel 5kor kelve rohantam a boltba hogy szüleimnek reggelit készitsek.Az általam "tervezett" étlapon megtalálható volt a rántotta,tükörtojás,különböző dzsemek és lekvárok piritósokkal,kávé,zöldtea és kakaó,amit aztán az ágyba vittem nekik vagy a gondosan megteritett asztalnál fogyaszthattak el.Öröm volt látni mikor izlett nekik az általam készitett étel,amit fáradságot nem ismerve készitettem el.
Rengeteget tanultam hogy felvegyenek a vendéglátós iskolába ami szülővárosomban igazi preztizsnek számitott.Sikerült is és a 4 év alatt nem volt pillanat amit ne élveztem volna.Imádtam főzni,kisérletezgetni az izekkel,és szerettem mikor a "vendégeim" arcán láthattam az elismerő pillantásokat.Aztán egy családi tragédia miatt a fővárosba kerültem...és megváltozott minden.Többé nem láttam elegánsnak és életcélnak a vendéglátást.Művészetnek láttam azt ahogy egy hozzáértő kéz elkészitett egy ételt,és művésznek a művelőjét.Mármár beleláttam misztikus dolgokat a szakácsszakmába,többek között hogy az emberi faj az egyetlen faj ami gourmet,és a szakács mármár túltesz a természeten.Pár hozzávalóból képes alkotni valamit ami egy kész orgia az izlelőbimbóknak.
Most,25 évesen már sajnálom hogy szakácsnak tanultam.Az egyik legjobb tanuló voltam,hogy bekerüljek a vendlátós középsuliba,de mint kiderült a nálam kevésbé jól teljesitők ma többet keresnek,de ami fontosabb hogy nem kezdenek őszülni(mint én) 25 évesen,mert a munkahelyük biztos.Meg tudják tervezni az életüket,ellentétbe velem,mert van egy fix munkahelyük és egy fix havi jövedelmük.Sokan már gyereket vállaltak,én nem merném ezt meglépni.Nekik nem kell remegő gyomorral várni hogy megjöjjön a főnök és a hibátlan állagú,szinű,izű borsófőzelékben is hibát találjom mert neki az "asszony" máshogy csinálja.
Már nem keresek szakács munkát mert megszakad a szivem amiért látom hogy ez a szakma ma már nem arról szól amiról kellene hanem arról hogy lehet az emberből mindent kisajtolni mielőtt összeroppanik.
Dolgoztam 16 órákat,megjött a tulaj és a diszpécserlánykától kérdezte meg hogy kóstolta-e a marhapörköltet.A diszpécserlánytól akire rá volt gerjedve akinek a seggét is kinyalta,és akinek köze nem volt a vendéglátáshoz.Miközben ő ráállt a közösségi portálokra én mosogtattam árut irtam össze,standoltam és főztem fel a konyhát,mert a váltóm hagyott mindent berohadni a hűtőben(forró főzelék lefedve!! a hűtőben!! és mivel indokolta meg? " nem akartam h bejegesedjen".....

Inkább keresek egy nyugodt munkát kevesebb pénzért de nem akarok a 30 éves volt kollégám sorsára jutni akit munka közben infarktussal vittek el a mentők.

Remélem,nem untattam nagyon.
Ha lehetséges,rövid kis szösszenetemet szivesen viszontlátnám az Ön blogja hasábjain,bár nem tudom van-e erre lehetőség,mindenesetre érdekelne a többi ember véleménye is.

Maximális Tisztelettel:

Dani........." (sic)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szakacslennek.blog.hu/api/trackback/id/tr192677165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alexchef 2011.02.22. 00:47:29

Kedves Dani!
Nagyon megfogott a leveled,pedig én 46éves vagyok.Amikor 1983-ban a menzai tanuló évek után,protekcióva!!!rgy vidéki szállodába kerültem és a vadász szörébe hozta a vadakat amit nekem kellett pesti létemre szétszedni imádtam ezeket a helyzeteket mert a rántott hús után és a fasirt után szakmát tanulhattam.Igyekezetem annyira megérte hogy beválasztottak abba a csapatba akik föztek a akkori magyar miniszter elnöknek és a angol miniszter elnöknek.Ezutáni másfél év után kerülhettem pestre protekcióval egy négy csillagos szállodába ahol számomra kinyilt a világ, és jobbnál jobb rendezvényeken álltam helyt.Ezúttal elérkeztünk a mába.Sajnos én is elmondhatom hogy nagyon sajnálom hogy szakács lettem!!!Állandó a rettegés hogy mikor mondanak fel!!!A napi megaláztatás amit dilettáns barmoktól kell elviselni!!Sajnálom hogy ilyen mélyre süllyedt a Magyar vendéglátás!!Hát csak ennyit egy tapasztalt szakácstól!!

Koch 2011.02.22. 08:14:26

@alexchef:
"....Sajnos én is elmondhatom hogy nagyon sajnálom hogy szakács lettem!!!...."

Ezt a mondatot egyre többen elmondhatjuk és el is mondjuk!
-Miközben az ismert és/vagy hírhedt iskolák a nagy állami haszon reményében ontják az OKJ-s szakácsokat.

Dakra 2011.02.22. 13:15:58

Kedves Alexchef!

Örülök hogy Önnek sikerültek a dolgok:)
Én sajnos nem vagyok ilyen helyzetben,nincs protekcióm sehova minden "kapcsolatom" győrött maradt ahonnan pár éve költöztem el.
De ami a fővárosban zajlik,az homlokegyenest más mint ott volt.Itt tényleg úgy kezelnek mint egy robotgépet amit kényük kedvük szerint kibekapcsolgathatnak.Én sajnos tapasztalat hiányában kevés éttermet tudok megpályázni sikeresen pedig megvan bennem az alázat,a tisztelet az idősebb,tapasztaltabb szakácsok felé,tele vagyok erővel és mindenem a szakma.De hiába.Hiába igyekszik az ember ha 1 hiba után már ott lóg a levegőben a kirugás veszélye.Mert senki nem pótolhatatlan.
A volt munkahelyemen egy echte mondjuk úgy isten kiválasztott népe "faj" egyede volt,aki a felesége barátnőjét jelölte ki chefnek!Lehet hogy jól főzött(ez nagyjából 3-4 ételre redukálódott) de akkor is ő ugatott le bárkit szemrebbenés nélkül aki 4 vagy több évig a szakmát tanulta.És itt van a bajok forrása.És még az is hogy hiába vagyok fiatal és nyitott minden újdonságra,hiába az igyekezet és a lelkesedés ha egyszerűen kiölik az emberből az elkötelezettséget.Ha nem az lenne h a tulaj kibeszél a másik szakáccsal(aki már x ideje ott dolgozik és a tpikus kihanemén hozzáállás) hanem odaállna elém és felvezetné hogy figyelj dani ezt meg ezt ne igy hanem úgy csináld és jobb ize lessz.Vagy gyere megmutatom.
Mindig lehet újat tanulni csak sokan basznak arra h a fiatalokkal is megosszák a tapasztalataikat.TISZTELET a kivételnek persze.
Érdekes mód más területeken nem jellemző ez a hozzáállás.Dolgoztam tanulóéveim alatt egy német autógyár győri gyárában ott a cigiszünetben a dohányzóban beszélgettünk a fejlesztőmérnökökkel.Pedig csak mezei raktáros voltam.A részlegvezető lejött az irodából napközben,odament a gyártósori melóshoz és ahelyett h jól leugatta volna,megkérdezte hogy van és vállonveregette.Ők már tudják hogy az ösztönzés és elismerés jóval nagyon motivációs erő mint a félelem hogy kirugnak.
Én inkább gürcölök egy gyárban,mert tudom hogy van miértje és eredménye a munkámnak,minthogy 40 éves koromra egy remegő idegroncs legyek.
Még hozzátenném:egy győri barátom most technikus az auhdiban és többet keres mint én valaha.Mellé kap egy nyugodt környezetet és jó közérzetet.És a tudatot,hogy értékes a munkája.

pacemaker · http://steev.extra.hu 2011.02.23. 00:12:01

Én már végigcsináltam ebben a szakmában mindent... igaz Alex?... beszélgettünk róla...
és láttad egy részét, mit is tudok... talán emlékszel rá...
amikor kivettem a huszonakárhány éves szakács kezéből a palacsintasütőt, újrakevertem a masszát, és megmutattam, hogy hogy kell 6! palacsintasütővel egyszerre sütni... mert neki ragadt-szakadt-égett...
amikor a hűtőben lévő "maradékokból" "varázsoltam" egy új ételt (portugál pecsenye)...
és... bár soha nem voltam "helyekezdő" (talán azért tartok ott, ahol tartok)... azért főzhettem Kádárnak, Pápának, Királynőnek... akik személyesen is megköszönték...
és szerepeltem újságban, rádióban, TV-ben...

erről egy régebbi írásomból idéznék:
lement a műsor a Viasaton... addig is voltak ígéretek bőven... nem szólnak bele a konyhai munkába, hagynak nyugodtan dolgozni, kapok megfelelő árut... aztán a következők történtek...
amint írtam már, kemény küzdelem árán sikerült egy új étlapot elfogadtatnom a főnökkel... aztán két hétig küzdöttem-veszekedtem azért, hogy áru is legyen hozzá, ráadásul megfelelő minőségben... hellyel-közzel kaptam is hozzá, úgyhogy tudtam mindent adni, ami rajta volt...
lassan el is indult valami érdeklődés, de elenyésző... közben folyamatosan cserélődtek a pincérek (a műsorban szereplő lányok már a következő héten kiléptek)...
a főnök ült, és várta a csodát... azt hitte, hogy a műsor után özönleni fognak a vendégek... két hónap alatt a benti grill egyszer, a kinti kétszer volt beüzemelve... azt mondta süssem meg bent a konyhában, ha rendelnek...
a felesége meg... aki a beszerzést kellett volna, hogy intézze... mintha mi sem történt volna, ugyanúgy bejárt a konyhára dirigálni, beleszólt mindenbe, beleízesített az ételekbe... és meg volt sértődve, mikor szóltam neki, hogy ne tegye... és hogy a felírt áru felét nem hozta meg...
aztán hozta... a legócskább minőséget... ARO termékeket, lefagyasztott, majd kiengedett húsokat, rohadt krumplit és zöldséget, tojásmentes tésztákat... mert az olcsó (ahogy tanult kollégám mondta anno: olcsó, de legalább sz*r!)...
a gyorséttermi rész étlapját nem engedték, hogy mi állítsuk össze, ugyanazok kerültek rá (és kerülnek a mai napig), amik a műsor előtt voltak... a délelőtti műszakban a beosztott szakácsom főzött, a főnöknéni folyamatos asszisztálásával és beledumálásával... én délutánra mentem, hogyha betéved a' la carte vendég, az legalább rendesen legyen elkészítve...
volt néhány rendezvény... a főnök mindegyiknek a rántottúsos-natúrhúsos-krumpli-rizs-vegyesvágott kombót ajánlotta be...
amit a műsor elején mondott Gianni (köszönöm, szívesen, légy szíves), teljesen feledésbe merült a főnökség részéről... helyette volt kiabálás, beszólás, cseszegetés... és a folyamatos beledumálás a konyhai munkába...
olyanokon törték a fejüket, hogy majd benzinkutakhoz készítünk (kiszállítással) salátákat dobozolva... meg retro-hidegtálakat rendelésre...
a főnöknéni délután kettő körül elhúzott (hétvégén soha nem volt benn)... a főnök meg ült az irodában és játszott, meg csetelt a számítógépen... aztán néha kirohant, és lecseszett mindenkit, akit éppen ért...
fizetésnap meg "sírt", hogy marha sokba kerülök... hogy nincs forgalom...
bár úgy volt az étterem "meghirdetve", hogy este 10-ig nyitva, egy szülinapi buli kivételével már 8-kor bezártunk minden nap... vasárnap meg délután 4-kor...
szóval feladtam, és pár kiléptem tőlük... meguntam az állandó küzdelmet... hogy nem hagynak nyugodtan dolgozni... de leginkább, hogy legyen áru... lehetőleg minőségi... hogy ne szóljanak bele a konyhai munkába... hogy szervezzenek vendégeket, hogy reklámozzák az üzletet...
Három hónap múlva bezárták az üzletet...
----------------
és mindezek ellenére hol tartok?...
sokan ismernek a szakmában, munkát mégse tudnak ajánlani...
jelenleg 200 km-re dolgozom a családomtól hugyé-szaré... kihasználnak és cseszegetnek folyamatosan...
hogy majd hoznak egy zseni szakácsot, aki majd megmutatja...
volt már itt egy próbanapos a múlt héten... önjelölt séf (37 éves)... két órát takarítottunk utána... 2 adag 4 fogásos menüt készített másfél napig, úgy, hogy az én önteteimet, főzelékemet, és húslevemet használta hozzá... jaaaa... és még megkért, hogy segítsek neki... ekkora rumlival embert még nem láttam dolgozni...
még valami... ahogy megjött, egyből nekiállt enni úy, hogy felült az asztalra!... nonses...

holnapután jön a következő aktuális zseni...
előre viszketek...

alexchef 2011.02.23. 00:57:06

Szia Drága István!!
Látom a helyzet nálad is vátozatlan!!
Ma este a étterem vezetöm aki világbajnok sportlövö/tehát szakmabeli!!/ közöltem hogy egy egér rohangál a konyhán elkéne kapni!!Erre jót nevetet és hadjuk had rohangáljon felkiálltással kiment mint aki jól végezte a dolgát!!Ezt értsd belváros 2011februárjába!!

alexchef 2011.02.23. 01:07:16

@Dakra: Kedves Dakra!!
Igen nekem sikerültek a dolgok!!De 1984-ben!!!Az hány éve volt??!!Igen akkor tényleg volt szakmai megbecsülés,meg szamár létra amin lehetett feljebb jutni!!Most 28 év szakmai múltal egy kalap alá vesznek egy O.K.J.-tés szakácsal aki most végzett!!!Igen én büszke voltam hogy egy konyhába dolgozhattam Magyarország összes oscar dijas mester szakácsával!!Ma szarnak a fejemre!!!Mondja meg valaki nekem mért nincs O.K.T.-és ügyvéd,mozdonyvezetö,mérnök,vagy fogorvos??Nem érzem hogy a mi szakmánk kevesebb lenne a többinél,de tényleg mért van igy!!???
süti beállítások módosítása