Dani!

Köszönöm, hogy megosztod velünk a véleményedet.

De az első sorban lévő dicséreted rólam kicsit túlzó, de jól esik.

:-)))

"......Üdvözlöm!

Levelem célja nem több mint hogy kifejezzem elismerésem,tiszteletem Ön,mint kiváló szakmabeli,és mint kitűnő blogiró előtt.
A minap olvastam,találtam rá a blogra ami nagyon tetszett.Sajnos én is(biztosan mint rajtunk kivűl még sokan) úgy vettem észre hogy a vendéglátás mint szakma,mint életstilus kegyvesztve a sok "kaptamegyéttermetazapóstól" főnökök miatt a porban hever.
Remélem,nem untatja ha irok magamról pár sort.Tizenéves korom óta tudom hogy szakács akarok lenni.12 éves voltam mikor reggel 5kor kelve rohantam a boltba hogy szüleimnek reggelit készitsek.Az általam "tervezett" étlapon megtalálható volt a rántotta,tükörtojás,különböző dzsemek és lekvárok piritósokkal,kávé,zöldtea és kakaó,amit aztán az ágyba vittem nekik vagy a gondosan megteritett asztalnál fogyaszthattak el.Öröm volt látni mikor izlett nekik az általam készitett étel,amit fáradságot nem ismerve készitettem el.
Rengeteget tanultam hogy felvegyenek a vendéglátós iskolába ami szülővárosomban igazi preztizsnek számitott.Sikerült is és a 4 év alatt nem volt pillanat amit ne élveztem volna.Imádtam főzni,kisérletezgetni az izekkel,és szerettem mikor a "vendégeim" arcán láthattam az elismerő pillantásokat.Aztán egy családi tragédia miatt a fővárosba kerültem...és megváltozott minden.Többé nem láttam elegánsnak és életcélnak a vendéglátást.Művészetnek láttam azt ahogy egy hozzáértő kéz elkészitett egy ételt,és művésznek a művelőjét.Mármár beleláttam misztikus dolgokat a szakácsszakmába,többek között hogy az emberi faj az egyetlen faj ami gourmet,és a szakács mármár túltesz a természeten.Pár hozzávalóból képes alkotni valamit ami egy kész orgia az izlelőbimbóknak.
Most,25 évesen már sajnálom hogy szakácsnak tanultam.Az egyik legjobb tanuló voltam,hogy bekerüljek a vendlátós középsuliba,de mint kiderült a nálam kevésbé jól teljesitők ma többet keresnek,de ami fontosabb hogy nem kezdenek őszülni(mint én) 25 évesen,mert a munkahelyük biztos.Meg tudják tervezni az életüket,ellentétbe velem,mert van egy fix munkahelyük és egy fix havi jövedelmük.Sokan már gyereket vállaltak,én nem merném ezt meglépni.Nekik nem kell remegő gyomorral várni hogy megjöjjön a főnök és a hibátlan állagú,szinű,izű borsófőzelékben is hibát találjom mert neki az "asszony" máshogy csinálja.
Már nem keresek szakács munkát mert megszakad a szivem amiért látom hogy ez a szakma ma már nem arról szól amiról kellene hanem arról hogy lehet az emberből mindent kisajtolni mielőtt összeroppanik.
Dolgoztam 16 órákat,megjött a tulaj és a diszpécserlánykától kérdezte meg hogy kóstolta-e a marhapörköltet.A diszpécserlánytól akire rá volt gerjedve akinek a seggét is kinyalta,és akinek köze nem volt a vendéglátáshoz.Miközben ő ráállt a közösségi portálokra én mosogtattam árut irtam össze,standoltam és főztem fel a konyhát,mert a váltóm hagyott mindent berohadni a hűtőben(forró főzelék lefedve!! a hűtőben!! és mivel indokolta meg? " nem akartam h bejegesedjen".....

Inkább keresek egy nyugodt munkát kevesebb pénzért de nem akarok a 30 éves volt kollégám sorsára jutni akit munka közben infarktussal vittek el a mentők.

Remélem,nem untattam nagyon.
Ha lehetséges,rövid kis szösszenetemet szivesen viszontlátnám az Ön blogja hasábjain,bár nem tudom van-e erre lehetőség,mindenesetre érdekelne a többi ember véleménye is.

Maximális Tisztelettel:

Dani........." (sic)

".............2011. március 10-én ismét Torkos Csütörtök! Évek óta egyre többen látogatnak el ezen a napon a csatlakozó éttermekbe, így idén is több százezer ember tervezi, hogy Torkos Csütörtök napján fél áron próbálhasson ki valami újat - vagy éljen át valami nagyon is ismerős érzést........"

Se szeri se száma a mindkét fél által összehordott valós, vagy vélt sérelmeknek. Az a vendég aki a Torkos Csütörtökön megy vacsorázni az valószínűleg  az  év ezen napján jár étterembe egyszer egy évben.

Pénteken (2011-01-14.) hallgattam a Klub rádiót, arról ment félórán át az ingyen reklám valamilyen informatikai kft.-nek, hogy munkanélkülieket képeznek ki a szövegszerkesztő(k) és az Internet használatára. Így megtanulnak önéletrajzot írni, valamint a net használatával el tudják küldeni, illetve meg tudják találni az álláslehetőséget.

 

Vagyis két fazékkal,meg két lábassal és egy teflon serpenyővel nem lehet milliós ala carte forgalmat lebonyolítani olyan helyen ahol másik 100 étterem vesz körül.

Üdvözlettel : gabica......"  (sic)